Fel, fel, ti rabjai a földnek,                 
fel, fel, te éhes proletár!               
A győzelem napjai jönnek,                 
rabságodnak vége már.                
A múltat végképp eltörölni
rabszolgahad indulj velünk!                    
A föld fog sarkából kidőlni:    
Semmik vagyunk, s minden leszünk!              

Ez a harc lesz a végső,                   
csak összefogni hát!                      
és nemzetközivé lesz                 
holnapra a világ!                              

Védelmező nincsen felettünk,         
se isten nem véd, sem király:             
A közjó alkotói lettünk –       
hát vesszen el, ki ellenáll!              
Pusztuljon ez a rablóbanda,                    
a rabságból elég nekünk.        
A lángot szítsuk, rajta, rajta!           
A vas meleg, hát ráverünk.           

Ez a harc lesz a végső,                   
csak összefogni hát!                      
és nemzetközivé lesz                 
holnapra a világ!                              

A gazdagoknak kedve-kénye                      
erőnkből szívja ki a vért,      
csaló az államok törvénye,      
mert minden bajt szegényre mért.          
Kíndolás most a munka bére,          
de már ebből elég, elég!        
Szerszámot hát az úri kézbe     
s ide a jognak a felét!                        

Ez a harc lesz a végső,                   
csak összefogni hát!                      
és nemzetközivé lesz                 
holnapra a világ!                              

Mi milliók, mi munka népe,                
mi alkotunk a földtéken,                  
mienk lesz még pompája, fénye        
s a munka nem lehet szegény.                   
A tőke még a húsunk marja,           
de már a gyáva had remeg –                
kelőben már a munka napja                 
s ragyogni fog a föld felett.                  

Ez a harc lesz a végső,                   
csak összefogni hát!                      
és nemzetközivé lesz                 
holnapra a világ!